Szerintem mindannyian megkaptuk kiskorunkban szüleinktől
a jószándékú feddést: „ne játssz az étellel!” Ez mindaddig rendben is van, amíg
a dolog arról szól, hogy inkább együnk és ne építsünk mondjuk „homokvárat” a
tányérunkon lévő krumplipüré-halomból.
Felnőtt fejjel viszont igenis játszhatunk az étellel –
igaz, kicsit más értelemben: bátran kísérletezhetünk újszerű formákkal,
dekorálással és persze, szokatlan ízekkel.
A most következő étel is egy konyhai kísérlet eredménye.
Igen, játszottam kicsit – ezúttal a külcsín lett más, az íze ismerős és szinte
mindenki által kedvelt. Az alapötletet még évekkel ezelőtt raktároztam el
magamban, amikor láttam egy hasonló megoldást egy német nyelvű ELLE
Bistro-számban. Már régóta meg akartam csinálni, hát most nekiálltam.
Elkészíteni jó móka, a végeredmény vicces és látványos,
úgyhogy arra bíztatlak benneteket: játsszatok ti is az étellel, próbáljatok ki
néha régi klasszikusokat új formában!
Hozzávalók 12 fészekhez:
- 2 duci gerezd fokhagyma
- 4 evőkanál olívaolaj
- 8 evőkanál bolognai szósz (lehet készen vett, üveges
változat, de jó minőséget válassz!)
- oregano, bazsalikom ízlés szerint
- kb. 35 dkg zöld szélesmetélt (tagliatelle)
- még néhány csepp olívaolaj a muffinforma kikenéséhez
- 12 db mini mozzarellagolyó
- só, bors ízlés szerint.
Elkészítés:
Először is, egy vallomás: néhanapján én is lusta vagyok
és nincs kedvem hosszan pepecselni a konyhában. Ilyenkor bizony előveszek
például egy üveges tésztaszószt. Igen ám, de azért mégsem bírok magammal és
rendszerint feljavítom egy picit. Így tettem ezúttal is a bolti bolognai
szósszal. Az első lépések erről szólnak.
A fokhagymagerezdeket vágd apróra és a 4 evőkanál
olívaolajon párold meg néhány perc alatt. Amikor illatozni kezd, kanalazd hozzá
a bolognai szószt és melegítsd addig, amíg rotyogni nem kezd. Kóstold meg és
ízlésed szerint ízesítsd tovább oregánóval és/vagy bazsalikommal. Ha ez megvan,
tedd félre a szószt, hogy langyosra hűljön.
Közben tegyél fel egy fazék vizet forrni a tészta
kifőzéséhez. Ne aggódj, ha nem kapsz zöld (spenóttal színezett) szélesmetéltet,
a hagyományos sárgával is jól fog mutatni a végeredmény. A hozzávalóknál azért
írtam körülbelüli tésztamennyiséget, mert olyan tagliatellét használtam, ami
már száraz állapotában is kis fészkekké van összeállítva – így egyszerű az
adagolás, hiszen összesen 12 ilyen kis száraztészta-fészket kell kifőznöd. Ha
frisstésztából készíted, akkor a körülbelüli mennyiséget mérd ki.
Az utasítás szerinti idő alatt főzd ki a tésztát a lobogó
sós vízben, majd szűrd le és azt is tedd félre egy picit hűlni.
Amíg összeállítod a fészkeket, melegítsd elő a sütőt, légkeveréses
üzemmód esetén 180 fokra (nem légkeverés esetében 190 fokra).
Vedd elő a muffintepsit és egy kenőtoll segítségével kend
ki vékonyan a 12 mélyedést olívaolajjal.
Ezután jöhet a „fészekrakás”: egy villa és egy kanál
segítségével – csak úgy, mint amikor a spagettit eszed – tekerj fel a formába
illő méretű adagokat a tagliatelléből és pakold be a mélyedésekbe. Ha mindegyik
megtelt, egyenletesen elosztva kanalazd rá a bolognai szószt (ha azt szeretnéd,
hogy látszódjon a tészta, ne a tetejére tedd, hanem egy villával picit emeld
meg a tésztacsomót, így közé tudod rejteni a szószt).
Most következik a befejező mozzanat: a kész fészkek
közepébe ültess egy-egy mini mozzarellagolyót. Ízlésed szerint tekerj rá borsot
és told a formát a sütőbe.
A fészkek kb. 20 perc alatt sülnek készre. A formákból
egy kanállal alányúlva könnyen kiemelhetők, így szépen tálalhatók.
Az ilyen szokatlan formák előnye, hogy fura módon kisebb
adaggal is beérjük, így 2-3 fészekkel már bőven jól lehet lakni. Ezért akár
vacsorára is ehetjük, egy pohár borral egyszerre érdekes és ismerős fogás.
Változat:
a tésztafészkeket készítheted sima paradicsomszósszal, de akár carbonara-szósszal
is el tudom képzelni. A variációk száma végtelen :)
No comments:
Post a Comment