Üdvözöllek!

Gyüre Orsolya vagyok, hétvégi konyhatündér és fotós. Egy csöppnyi garzonlakás még apróbb konyhájában sütök-főzök örömmel és szeretettel. Receptjeimmel és fotóimmal azt mutatom be, hogy nem a (konyha)méret a lényeg, mert sok jó étel kis helyen is elfér.

Amit készítek, az garantáltan egyszerű, viszonylag kevés alapanyagból kihozható, mégis laktató, különleges és finom.

Isten hozott Orsolya bisztrójában!

A világ legegyszerübb házikenyere


Az egész azzal kezdődik, hogy megunod a bolti kenyerek ízét, néha taplószáraz állagát, és azt, hogy már másnaposan úgy néznek ki, mint valami sűrű szivacs. Ha tudatos vásárló vagy, esetleg elgondolkodsz azon is, hogy minek a kenyérbe az a sok adalék, színezék, tartósítószer és még ki tudja mi.

Kenyeret kéne sütni. Otthon. Gép az nincs, pláne kemence, de ott a sütő. Igen ám, de ki a fene akar pepecselni a dagasztással, kelesztéssel, kovásszal. A pékek szerencséje, hogy ez a lelki gát sokunkban ott van.

Velem is így volt ez eddig. Életemben talán kétszer sütöttem kenyeret, hagyományos módon és mire kész lett, alaposan elfáradtam. (Igaz, az íze sok mindenért kárpótolt…)

Aztán ráakadtam Nigella Lawson „Nigella expressz” című könyvében egy elképesztően egyszerű receptre. A neve „lusta cipó”, ami igencsak bíztatóan hangzott. Amikor elolvastam a receptet, nem is akartam elhinni, hogy ennyi az egész: a hozzávalókat öszekutyulod egy tálban, beleöntöd egy kivajazott püspökkenyér-formába aztán be a sütőbe. Muszáj volt kipróbálnom és – működött! Azóta már újra megcsináltam, persze nem pont a recept szerint, de fő a változatosság..

Íme az általam módosított (még inkább egyszerűsített) recept:


Hozzávalók:

- 50 dkg kenyérliszt (én rozsos, búzacsírás kenyérlisztet használtam, amiben már az élesztő is benne van),
- 5 dkg vegyes magmix (a közértek biopolcain megtalálható kis zacskós magkeverék, amit eredetileg salátához árulnak),
- egy csomag (6g) élesztő (csak akkor, ha a lisztben nincs benne),
- két teáskanál tengeri só,
- 2,5 dl víz,
- 2,5 dl tej

Elkészítés:

A lisztkeveréket és a magokat szórd egy tálba (ha külön volt az élesztő, akkor azt is), tedd hozzá a sót és mindezt jól keverd össze. Öntsd hozzá a vizet és a tejet, majd egy lyukas fakanállal (ha ennél azért lustább vagy, akkor a robotgép dagasztókarjait használva) alaposan dolgozd össze. Sűrű, kásaszerű massza lesz belőle.

Ha ezzel megvagy, öntsd a keveréket egy kivajazott püspökkenyér-formába és told a hideg sütőbe.

Kapcsold be a sütőt 110 fokra és így süsd 45 percig. Ezalatt szépen kiemelkedik a formából a kenyérke és mosolygósan kandikál kifelé. Ha letelt a 45 perc, jöhet a sütés: ne vedd ki a kenyeret, hanem egyszerűen csavard fel a hőfokot 180 fokra és süsd további legalább egy órán át. (Nigella ennyit ír, az én tapasztalatom szerint azonban még további bő félóra kellett neki, hogy teljesen átsüljön belül is.)

Ha kész, vedd ki a sütőből, pár perc múlva a formából is, és rácsra téve hagyd langyosra hűlni (nehéz lesz várni, mert isteni kenyérillattal ajándékozza meg a konyhát és persze téged...). Ezután szegd meg és eheted! Nagyon finom langyosan, egy kis vajjal, és ami a legjobb, hogy még napok múltán sem veszít értékeiből.

No comments:

Post a Comment