Üdvözöllek!

Gyüre Orsolya vagyok, hétvégi konyhatündér és fotós. Egy csöppnyi garzonlakás még apróbb konyhájában sütök-főzök örömmel és szeretettel. Receptjeimmel és fotóimmal azt mutatom be, hogy nem a (konyha)méret a lényeg, mert sok jó étel kis helyen is elfér.

Amit készítek, az garantáltan egyszerű, viszonylag kevés alapanyagból kihozható, mégis laktató, különleges és finom.

Isten hozott Orsolya bisztrójában!
cappuccino factory cappuccino factory cappuccino factory cappuccino factory cappuccino factory

Epres-levendulás Tarte Tatin




Van egy furcsa szokásom: ha rosszra fordul az idő, ellenállhatatlan késztetést érzek arra, hogy gyorsan készítsek valami kényeztető süteményt, desszertet. Fontos, hogy minden hozzávaló legyen kéznél, és a finomság lehetőleg hamar készüljön el. Ilyenkor mindig a hűtőt és a konyhapolcokat vizslatom, miközben kattog az agyam, mit is kellene csinálni.

A „sütiszörny” már akkor is előtör belőlem, ha csak beborul az ég. Az első dörgésnél már pattanok is fel a fotelból és a konyha felé veszem az irányt. Ez történt most is, az eredmény pedig ezúttal ez a szuperkönnyű, szupergyors epres Tarte Tatin lett.



A híres francia fordított almatortában az a jó, hogy kitűnő kiindulási alapot jelent a kísérletezéshez. Készíthetünk Tatin-t mangóval, barackkal, körtével, de akár sós változatban is megsüthetjük, bazsalikommal-paradicsomal – ez utóbbi akár köretként is szolgálhat egy szelet grillezett hal mellé.

Visszatérve az epres verzióhoz: az alapanyag adta magát, ugyanis másfél hete a szomszédságomba települt egy lajosmizsei epertermelő család a standjával és napi legalább ötven raklapnyi, messziről illatozó eprével. Nem is tudtam ellenállni neki, és miután megkóstoltam, szinte nem tudok úgy elmenni mellettük hazafelé, hogy ne vegyek egy újabb fél-egy kilót. A levendula pedig a Culinarisból származik, még régebben vettem egy dobozzal (természetesen ez a fűszer-változat, nyugodtan keverhető süteményekbe, cukorhoz, lekvárba, stb.), és eddig türelmesen csücsült a polcon, várva a bevetést.

A többi részét sem bonyolítottam túl, hogy minél előbb tányérra kerülhessen ez az illatos, finom, friss ízű kis bisztrótorta.

Hozzávalók egy kb. 19 cm átmérőjű tortácskához:

- 5 dkg vaj
- 5 dkg cukor
- 35-40 dkg friss eper
- egy fél citrom reszelt héja és leve
- egy csipet levendulavirág
- egy csomag készen kapható leveles tészta (továbbra is a Tante Fanny friss leveles tésztáját ajánlom)
- a tálaláshoz tejszínhab vagy créme fraiche.

Elkészítés:

Melegítsd elő a sütőt 200 fokra (ez légkeverésre értendő, alsó-felső mód esetében 220 fokra állítsd). Amíg a sütő melegszik, mosd meg az epret, a nagyobb szemeket vágd félbe. A citromot is jól mosd meg, vágd félbe és reszeld le az egyik fele héját.
Egy serpenyőben közepes lángon olvaszd fel a vajat. Keverd hozzá a cukrot és melegítsd tovább, amíg el nem kezd karamellizálódni. Ha már picit barnul, add hozzá az epret és óvatosan kevergetve rottyants egyet rajta. Nem kell neki sok idő és elkezd levet ereszteni. Add hozzá a reszelt citromhéjat, keverd meg még egyszer, majd húzd le a serpenyőt a tűzről. Csavarj hozzá egy kevés citromlevet (kóstold meg, mert a citromlé mennyisége attól függ, eredetileg mennyire volt édes az epred). Ha egyensúlyban van az íz és se nem túl édes, se nem savanykás, akkor keverj hozzá egy csipet levendulát – ezzel vigyázz, mert nagyon illatos és aromás, valóban csak egy csipetnyi kell belőle.

Mivel az eper igen sok levet ereszt – a süteményt pedig nem akarjuk eláztatni – szűrd le, a levét pedig tedd félre, mert egy része még kelleni fog.
A leszűrt epret terítsd szét egyenletesen egy 19 cm átmérőjű kerek kerámia piteformában. A félretett sűrű léből most önthetsz rá egy keveset. Ezt követően csomagold ki a leveles tésztát, és vágj le belőle egy akkora nágyzetes darabot, amekkora bőven beteríti a piteformát. Szabadítsd meg a sütőpaírtól a tésztát és terítsd a piteforma tetejére. A kilógó széleket körben tűrd be a formán belülre, hogy amennyire csak lehet, szorosan zárjon. Úgy takard be az epret, mintha fázna és egy paplannal bugyolálnád be.
Egy villával szurkáld meg a tetejét, hogy a sütés közben keletkező gőz távozhasson. A piteformát helyezd egy tepsibe (erre azért van szükség, mert szinte biztos, hogy sütés közben ki fog bugyogni valamennyi a tésztapaplan alatt rotyogó epres léből és ugye, nem akarod, hogy a sütő alján landoljon, hogy aztán takaríthasd...), és told az egészet a sütőbe. Negyed óra alatt el is készül.

Ha megsült, vedd ki a piteformát a tepsiből, és pihentesd a süteményt öt percig. Tálalás előtt helyezz egy tányért a piteforma tetejére. Óvatosan (fogókesztyűvel nyúlj hozzá, mert forró!), fogd össze az egészet és egy határozott mozdulattal fordítsd meg. Ha már a tányér van alul, finoman, türelmesen – ha kell picit megütögetve – emeld fel a piteformát és leplezd le a tortácskádat. Voilá!

Langyosan a legfinomabb, úgyhogy ne várj vele! A szeletek tetejére feltétlenül ültess egy tejszínhab- vagy créme fraiche-felhőt.




No comments:

Post a Comment