Gesztenyés tiramisu

Nem nagyon ismerek olyat, aki ne szeretné ezt a végtelenül egyszerű, de nagyon finom, krémes-kávés olasz desszertet. A tiramisu ráadásul igazi ász: kezdőknek is biztos siker, hiszen nem kell gyúrni, sütni és egyáltalán semmi olyat, ami lehetőséget adhatna a hibázásra. Ellenben ezerféleképp variálható, nyáron friss gyümölcsökkel, télen sok csokival – vagy mint ez esetben, gesztenyével.

Receptemmel azoknak szeretnék kedvezni, akik még mindig tipródnak, milyen édességet készítsenek karácsonyra, ám sem idejük, sem energiájuk nincs már egy komolyabb sütemény elkészítésébe belevágni. A gesztenyepürétől a már jól ismert tiramisu igazi ünnepi finomsággá válik, érdemes egyszer kipróbálni így is!

Borbála-torta

E torta története egy többfelvonásos drámának indult, de végül hatalmas közönségsiker lett. Egy héten belül kétszer sütöttem meg, kísérleteztem vele, éjszakákon át tökéletesítgettem, hogy Bori barátnőmet a lehető legjobb változatával lephessem meg a születésnapjára. Azt hiszem, ez sikerült – azért is került fel ide a recept, annak ellenére, hogy a nagy igyekezetben természetesen nem készítettem róla rendes fotókat, csupán a telefonommal kaptam le.

A sütemény tulajdonképpen egy kis fehércsokival turbózott répatorta, tetején könnyed, citromos mascarpone-felhővel. Elkészíteni nagyon egyszerű, ám már most szólok, hogy két estés – avagy egy egész napos – projektre számíts, mert a tortát egyrészt órákon át kell sütni, másrészt utána teljesen ki kell hűteni, mielőtt rákerül a krém a tetejére. Én ezért úgy csináltam, hogy egyik este megsütöttem a tortát, majd másnap este fejeztem be a krém összekeverésével és felrakásával.

Kecskesajtos füge tart

Beköszöntött az ősz és vele együtt az én sütés-főzési kedvem is feléledt. No, nem mintha a nyáron tétlenkedtem volna, de erről majd később mesélek...

A hűvösebb időben mindjárt szívesebben durrantjuk be a sütőt és a zárt ablakoknak hála, a szállingózó isteni illatok sem szöknek el olyan gyorsan. Én is így tettem egyik este: a hazafelé vásárolt friss fügéből és kecskesajtból kreáltam egy hirtelen ötlettől vezérelt pitét. A sebtében lefotózott és megosztott vacsorám receptjét többen is kértétek, ezért most újra megcsináltam, „szépen” is lefotóztam és íme – közzé is teszem.

Elkészíteni igazán egyszerű, az íze frenetikus. Vacsorára, egy pohár bor mellé, vagy előételnek ajánlom. Egyetlen apró figyelmeztetés: a töltelék krémessége miatt ez a pite nem igazán szeletelhető melegen, mert szétfolyik (márpedig azon frissiben, forrón a legfinomabb). Ezért, ha vendégeknek készíted, szerezz be négy kicsi, egyszemélyes pite formát (például a Butlers-ben lehet ilyet kapni), így mindenki saját példányt kap és a formából eheti ki. 

Ha pedig ketten vagytok rá... nos, van abban valami ellenállhatatlanul szexi, hogy egy normál méretű formából, két kanállal felszerelkezve nekiestek a pároddal... :)

Tészta rákkal, mascarponéval és citrommal

Kezdem érezni a tél végét – még ha az időjárás most nem is emlékeztet erre – és ez abban is megnyilvánul, hogy erősebben vágyódom a friss ízek után. Ez a könnyű vacsora minden igényemet kielégíti, hiszen imádom a tésztát és a rákot, benne van a citrom frissessége, a mascarpone krémessége, no meg a harsogóan zöld brokkoli és zöldborsó, ami szerencsére fagyasztva ilyenkor is kapható és a tavaszt csempészi a tányérra.

Szeretettel küldöm ezt a receptet Csibinek Liverpoolba, hogy végre főzhessen magának valami könnyedén finomat. :)

(A recept eredeti verziója a GoodFood magazin januári számában található.)

Tejszínes, gombás tartelette

Expressz gyorsan elkészíthető, nagyon egyszerű, ám annál látványosabb és finomabb vacsoraétel következik – amolyan hétköznapi győztes, amivel könnyedén elkápráztathatod a párodat (vagy saját magadat).

Mint az mostanában gyakran megesik velem, ez is úgy született, hogy körülnéztem, mi is van itthon. No, igen, győzött a lustaság: örültem, hogy hazaértem, és nem volt kedvem, se energiám a közért felé venni az irányt. Viszont valami jóízű, és meleg vacsorára vágytam, amivel olyan jó bevackolódni egy pohár bor tárasaságában.

Visszatérve a hűtőhöz: volt benne (mert mindig van) egy csomag készen vásárolt vajas leveles tészta (Tante Fanny – nagyon szeretem és ajánlom!), a fagyasztóban egy fél zacskó vegyes gomba-mix, egy tégely créme fraiche (az utóbbi időben rászoktam, sokkal jobb, mint a tejszín), a múltkori főzésből maradt mascarpone és pár szelet bacon. Ezzel majdhogynem fel is soroltam a hozzávalókat.

A leveles tésztát elnézve bevillant, hogy tulajdonképen fel is vághatnám kisebb részekre és kibélelhetném velük egy muffintepsi mélyedéseit, összeüthetnék egy jó kis tölteléket, zsupsz a sütőbe és pikk-pakk meg is vagyok. Nagyjából ennyi az alábbi tartelette története és nyugodtan mondhatom: az elkészítése éppen olyan gyors, mint ahogyan az elhatározás jött.